Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szobanövények kezdőknek- akik mindent túlélnek

2008.06.08

     Az elpusztíthatatlan: anyósnyelv

Hosszú, kardszerűen feltörekvő tarka - harántirányban sávozott - sötétzöld levelű növény a tigrislevél, közismertebb nevén az anyósnyelv. Ez utóbbi, nem túl hízelgő nevet nyilván annak köszönheti, hogy levelei utálatosan szúrósak, és mérgezőek. Gyorsan nő, virága jó illatú, bár nem mindig és nem mindenhol virágzik.
Természetes élőhelyén - az afrikai szavannákon - elég kevés vizet kap, ennek köszönhetően jól bírja, ha hetekig felé se nézünk. Kifejezetten szívós fajta, bírja a huzatot, a ragyogó napsütést.

Azért nem teljesen kipusztíthatatlan: azt nem éli túl, ha télen rendszeresen túlöntözzük. Érdemes ezért olyan cserépben tartani, amelyik felszívja, és elpárolgatja a felesleges vizet.

Fényigény: jól érzi magát az ablak közelében, a világos szűrt fényt kedveli.

Hőigény: az átlagos meleget szereti, de 14 °C fok alatt hajlamos megfázni.

Vízigény: két locsolás között a hagyjuk a földet egy kicsit megszikkadni. Havonta öntözzük hígított tápoldattal.

Páratartalom: nem kell a leveleket permetezni.

Betegségek: tőrothadás (a túlönözéstől), sárguló levelek (a tartós, túl erős fénytől).

Kártevők: érzékeny a pajzstetvekre.

     A szerény túlélő: kukoricalevél

A legmegátalkodottabb növényölők is boldogulhatnak a kukoricalevéllel (aspidistra elatior). Eredeti élőhelye Kína. Nagyon alkalmazkodó élőlény, kibírja a huzatos lépcsőházat, verandát, a dohányfüstös lakást. A levelei lassan nőnek és sokáig élnek, leginkább a kukoricára emlékeztetnek. Apró piros virágai jelentéktelenek. Ha nem túl magas a hőmérséklet, az időleges szárazságot is jól bírja, a túlzott gondoskodás: gyakori átültetés, a túl sok víz viszont megölheti.

Fényigény: nem szereti a közvetlen napsütést, egyébként jól bírja az egész évben napos, de az árnyékos helyet is.

Hőigény: átlagos meleget kíván.

Vízigény: tavasztól őszig öntözzük rendszeresen, de ne öntözzük túl. Télen kevesebb vízzel is beéri.

Páratartalom: meghálálja, ha időnként lemossuk a leveleit, de különösebb párásítást nem igényel.

Betegségek: a túlöntözéstől kirohad.

Kártevők: igen ellenálló növényi a kártevőkkel szemben, de olykor a takácsatkák és a pajzstetvek károsíthatják.

     A szépnevű dzsungelharcos: szobaarália

A szobaarália (fatsia japonica) a hűvös szobák hűséges dísze. Ez az igen gyorsan burjánzó növény Japánból származik, de Európában is már vagy 100 éve ismerik. Rendszeres táplálás és évenkénti átültetés mellett, két éven belül akár a másfél méteres magasságot és szélességet is eléri. Levelei nagyok, karéjosak, fényes zöldek, hosszú levélnyéllel kapcsolódnak a tőhöz. Ősszel virágzik, virágai fehérek, bennük kékes bogyókkal, a virágok azonban csak több év után jelennek meg.

Fényigény: szereti a jól megvilágított, hűvös helyet, még télen is jó megvilágítást igényel.

Hőigény: tavasztól őszig átlag 10-15°C-on érzi jól magát. Melege lesz, ha a hőmérséklet 18°C fölé emelkedik, ilyenkor a levelek megsárgulnak, kiszáradnak, törékennyé válnak, majd lehullanak. Télen még ennél is hidegebb helyet kell találni neki, a 7-10°C körüli hőmérséklet a legjobb a számára.

Vízigény: tavasztól őszig öntözzük rendszeresen, télen ritkábban, egy héten egyszer.

Páratartalom: kedveli a permetet, igazi dzsungellé varázsolja a szoba sarkát, ha rendszeresen vízzel spricceljük a leveleket.

Betegségek: mivel vérbeli dzsungelharcos, a túl száraz levegőtől vagy a tűző napsütéstől összezsugorodnak levelei.

Kártevők: a levéltetvek és a gyapjas tetvek nagyon szeretik, ő viszont ki nem állhatja őket.

     Szúrós túlélők: a kaktuszok

Az amerikai sivatagok lakói eredetileg rendes hajtással, levéllel rendelkező cserjék voltak, csak az elmúlt 100 millió év kissé szélsőséges időjárása átformálta őket. Ha pedig azt a 100 millió roppant húzós évet kibírták, akkor talán a nem túl gondos ápolást is túlélik. Szárazságtűrő képességük egészen rendkívüli - akár évekig is képesek víz nélkül életben maradni, igaz, a tartós szomjazástól még szúrósabbak lesznek, és virágjuk is csak rendszeres öntözés során fejlődik ki. Ültessük laza szerkezetű talajba, például homok-sóder-tőzeg keverékbe, vagy az üzletekben kapható, speciális kaktuszföldbe. Ehhez a művelethez azonban tanácsos sűrű szövésű kesztyűt húzni, vagy csipeszt használni.

Fényigény: nyáron a tűző napot kedveli. Virágzás csak erős napfény és folyamatos vízellátás hatására következik be.

Hőigény: bírja a meleget, de télire rakjuk hűvös helyre

Vízigény: tavasztól őszig öntözzük rendszeresen, de ügyeljünk arra, hogy a vízfölösleg mindig el tudjon távozni a cserépből. Télen egyáltalán nem kell locsolni.

Páratartalom: nem kell párásítani - sőt, az úgynevezett gyapjas fajoknál arra is figyelni kell, hogy a víz ne álljon meg a növényen, mert ez rothadást okozhat.

Betegségek: jószerével mindent képes túlélni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.