Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Öltések

2008.06.04

A kézi varrás alapöltései

A fércelés vagy más néven fércöltés vagy tűző öltés olyan hosszú öltés, melyet az anyag végleges összevarrásáig annak összetartására használunk. Amikor már véglegesen is összevarrjuk az anyagdarabokat, akkor a fércöltés eltávolítható. Férceléshez használjunk erre való férccérnát, ami lehetőleg más színű legyen, mint a ruha, hogy könnyű legyen majd megkülönböztetni, és nehogy a végleges varrást bontsuk ki. A férceléshez elsőként csomózzuk be ezt a más színű cérnát, melyet szimpla vagy dupla szállal használunk tetszés szerint, és hosszú öltésekkel dolgozzunk a ruha minden rétegén keresztül.

Egy másik fajta öltés a futóöltés. Futóöltést olyan varráshoz használunk, amely nincs nagy igénybevételnek kitéve, például az anyag összehúzására, illetve a tűzések kézi elkészítéséhez. Szúrjuk a tűt többször ki és be az anyagban, kicsi, egyenletes öltéseket szedve. Húzzuk a tűt keresztül az anyagon, hogy a cérna megfeszüljön, és folytassuk ugyanezt tovább.

A visszaöltés egy erős öltésfajta, leginkább szegéshez és javításhoz ideális. Szúrjuk a tűt keresztül az összes anyagrétegen, aztán szúrjuk vissza nem mesze attól a ponttól, ahol kijött. Ezután hozzuk előre a tű hegyét ugyanilyen távolságban a kiindulási ponttól, és folytassuk. A többszörös visszaöltés a varrások elejének és végének megerősítésére is kitűnően alkalmas.

A csúszóöltést elsősorban az anyag összehajtott széleinek láthatatlan összevarrására használjuk. Csomózott végű, szimpla szálú cérnával kell dolgozni. A csomót rejtsük el a behajtott anyagban és húzzuk ki a cérnát az egyik oldalon. Szedjünk fel egy vagy két anyagszálat a másik oldalon és szúrjuk vissza a tűt az első oldalba közel ahhoz a helyhez, ahol a tű kijött. Csúsztassuk végig a tűt a hajtásban egy darabon, majd folytassuk.

 

A szálkaöltés elsősorban a felhajtásnál, esetleg díszítésnél lesz nagyon hasznos. A laposan tartott anyagon balról jobbra haladjunk! Készítsünk a visszahajtott szélű anyagon egy hosszú átlós öltést a felhajtott szél felett és szúrjunk egy visszaöltést a felhajtás összehajtott anyagába, de ne öltsük át az összes rétegen. Húzzuk vissza a tűt az ellenkező átlós irányban, majd ismét visszaöltéssel szedjünk fel egy pár szálat az alapanyagon. Ezt ismételjük! Az anyag színén csak egy apró öltésekből álló sor lesz látható.

 


A gomblyuköltés egy szoros, elsősorban gomblyukakhoz használt öltésfajta, míg a szegőöltés ennek egy lazább változata. Szúrjuk be a tűt az anyagba a szélétől úgy 1 cm-re, majd ugyanarról az oldalról újból szúrjuk át szorosan az előző szúrás mellé, s mielőtt meghúznánk a cérnát, húzzuk át a tű hegyét a hurkon, és húzzuk meg annyira, hogy éppen illeszkedjen az anyagra. A cérnának most pont az anyag legszéléből kell kiindulnia. Innen újra szúrjuk a tűt az anyagba szorosan a legutóbbi szúrás mellé. Hurkoljuk a cérnát a tű hegye alá, aztán húzzuk keresztül a tűt, szegővarratot képezve az anyag szélén.

 

 

 

Felhajtóöltés A legtöbb felhajtást ezzel az öltésfajtával varrjuk. Jobbról balra haladva, először erősítsük oda a cérnát az aláhajtott szél belsejére, és húzzuk ki. Szedjünk fel egy pár anyagszálat a kelme fonák oldalán, aztán öltsünk bele átlós irányban a lehajtott szélbe. Húzzuk át, majd ismételjük meg a műveletet.

 

A szegést vagy tisztázást, ahogy a neve is utal rá, a tisztázatlan szélek eldolgozására használják, különösen a könnyen foszló anyagok esetében. Erősítsük meg a cérnát egy pár visszaöltéssel vagy egy csomóval, és varrjunk egyforma távolságban lévő ferde öltéseket az összehajtott tisztázatlan széleken.

 

 

 

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

debrecen

(nyulas, 2010.03.16 10:32)

mizu

 

Profilkép


 




Archívum

Naptár
<< Június / 2018 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 270096
Hónap: 981
Nap: 37